Iskolánk története röviden

Az iskolánk története az 1959-es évekig nyúlik vissza. Az akkori agrárpolitika nagyarányú gépesítéssel lendítette fel a mezőgazdasági termelést. A Szovjetunióból és más „baráti” országokból hazánkba szállított traktorok, munkagépek technikai működtetéséhez szakembereket kellett képezni, így az országban két mezőgazdasági gépészképző szakiskola is létre jött, Szabadszálláson és Pápán.
A pápai iskolában 1959. november 19-én indult az első traktorvezető tanfolyam, ahol egészen 1962 júliusáig olyannyira sikeresen képezték a hazai szakembereket, hogy az állami vezetés joggal büszkélkedhetett a külföldről hazánkba látogató állami delegációknak.
Azonban az 1960-as évek politikai viszonyainak változása miatt a gépészképzésnek új bázishelyet kellett keresni, így a Vas Megyei Tanács segítő támogatásával a pápai képzőiskola Vépen, a volt Erdődy-kastély területén folytathatta a munkáját. 1962-ben nagyarányú építkezés vette kezdetét, hiszen az oktató-nevelő munka feltételeit meg kellett teremteni. Felújították a romos, lepusztult állapotban lévő kastélyt, helyreállították a több hektáros parkját, valamint felépültek a gépszínek, műhelyek, és elkészült az iskola közműhálózata is. Mindez lehetővé tette, hogy a dominánsan felnőttképzés keretén belüli oktatás mellett előtérbe kerüljön az iskolarendszerű szakképzés. Iskolánk múltjában az 1969-es év ismét mérföldkő: felavathattuk az új tanügyi épületünket, ami a mai napig oktató-nevelő munkánk centruma.
A világhírnek is méltán nevezhető ismertségünket az 1975-ben, a Nemzetközi, Műszaki, Tudományos Irodával kötött hosszú távú szerződésnek köszönhetjük. Megindult a külföldiek szakmai képzése, Irakból, Tanzániából, Jamaicából, Líbiából, Kubából, Laoszból, Tunéziából, Dél-Jemenből, Szudánból, Mexikóból és Etiópiából érkeztek hozzánk tanulók. Az 1980-as évek jelentették iskolánk történetében a legprosperálóbb időszakot: az oktatástechnológiai fejlesztések, az agrárképzésben résztvevő felsőfokú intézményekkel kialakított együttműködések, az országos és megyei szakmai, kulturális és sportversenyek széles körben elismertté tették iskolánkat.
A hazai rendszerváltás után ez a lendületes fejlődés megtorpant ugyan, de az 1990-ben elinduló gazdasszonyképzésünk és a közel 300 ha-s tangazdaságunk létrejötte, valamint később a rendvédelmi képzésünk elindítása azt jelentette, hogy iskolánk az új kihívásokhoz és a követelményekhez folyamatosan alkalmazkodott, innovatív oktató-nevelő munkájával az agrárszakoktatásban továbbra is példaértékű maradt.
2008-ban a szakképzésben történő változások intézményünket is érintették, tagintézményévé váltunk a Dunántúli Térségi Integrált Szakképző Központnak, megőrizve továbbra is vezető szerepünket Nyugat-Dunántúl agrárszakképzésében. Ma, a 21. század elején büszkén tekintünk vissza a több mint 50 éves múltunkra, és azon munkálkodunk, hogy a jelenünk és a jövőnk éppolyan sikeres legyen, mint elődeink „története”.
Iskolánk igazgatói:
1959 – 1970 Harsányi Lajos
1970 – 1990 Dr. Apró Attila
1990 – 2000 Éder Lajos
2000 – 2007 Soós Pál
2007 – 2012 Ugróczky Ferenc
2012 - Hollósi Éva

SZs

Felhasznált irodalom: Ugróczky Ferenc (szerk.)(2009): FVM DASzK, Szakképző Ikola- FVM Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium jubileumi évkönyve. Iskolai nyomda, Vép